Nem sokat érne orosz támadás ellen a román pajzs

Alaptalan az orosz aggodalom az amerikai rakétavédelmi rendszer Romániába telepített ütege miatt, mert Oroszország több száz rakétájából legfeljebb tízet tudna kivédeni ez a rendszer, hiszen nem ekkora méretű támadás kivédésére tervezték - nyilatkozta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem katonai nemzetbiztonsági tanszékének vezetője csütörtökön az MTI-nek.

Kaiser Ferenc egyetemi docens elmondta: a dél-romániai deveselui katonai támaszpontra telepített, csütörtökön felavatott Aegis Ashore rakétavédelmi rendszer az Egyesült Államok rakétavédelmi ügynöksége alárendeltségébe tartozik. Az üteghez 24-36, ballisztikus rakéták lelövésére szolgáló ellenrakéta, "rakétagyilkos rakéta" tartozik, valamint négy lokátor, amelyek egy rendszert alkotva 360 fokban "látnak", felderítik a célt, majd rá is vezetik a rakétákat. Kiemelte: ezeken az ellenrakétákon nincs robbanótöltet, a támadó rakétát egy kinetikus (a mozgási energiát hasznosító) ütközőrész semmisíti meg. Romániába Standard Missile 3 rakétákat telepítettek, amelyek - típusváltozattól függően - 500-700 kilométeres távolságig és 30-150 kilométer magasságig képesek elfogni a célpontot.

Mivel egy rakétára a gyakorlatban két-három ellenrakétát indítanak, teljes biztonsággal ez az üteg legfeljebb egytucatnyi rakétát tudna megsemmisíteni - folytatta. Földrajzi fekvéséből adódóan a deveselui rendszer elsősorban egy Irán, India, esetleg Pakisztán irányából érkező rakétatámadást lenne képes kivédeni. A kínai vagy az orosz hadászati képességek jóval nagyobbak az előbbiekénél, Oroszország több száz interkontinentális ballisztikus rakétájából egy támadás esetén ez az üteg legfeljebb tízet tudna megsemmisíteni. Éppen emiatt az az orosz ellenérv, hogy az újabb üteg telepítése leértékeli Oroszország hadászati elrettentő képességét, "jól hangzik, de nem állja meg teljesen a helyét" - fogalmazott a szakértő.

Ahhoz, hogy egy orosz nagyságrendű nukleáris arzenált nagy biztonsággal meg lehessen semmisíteni, akár több ezer ilyen eszközre is szükség volna - mondta Kaiser Ferenc, hozzátéve: ennyit nem tervez telepíteni a NATO.
Ugyanakkor a közeljövőben Japánba, 2018-ban pedig Lengyelországba is telepítenek ilyen rendszereket, másrészt eredetileg jóval későbbre tervezték szolgálatba állítani a romániai üteget, és az ukrajnai orosz agresszió, valamint a balti államok fenyegetettsége miatt gyorsították fel a folyamatot. Tehát nyilvánvalóan némi üzenetértéke is van Oroszország felé a romániai rendszerelem telepítésének - fűzte hozzá.

Mindemellett az oroszok sem minden ok nélkül hangoztatják, hogy a telepítés "nincs egészen összhangban" az Egyesült Államok és a Szovjetunió között 1972-ben létrejött SALT-1 - a rakétaelhárító rakétarendszerek telepítését korlátozó - szerződéssel. Továbbá abban is igazuk van, hogy feltehető a kérdés: mi akadályozza meg a NATO-t újabb és újabb ilyen rendszerek telepítésében? - vetette fel a szakértő.

A romániai deveselui katonai támaszponton mintegy 800 millió dolláros költséggel épült meg az amerikai rakétavédelmi rendszer új eleme, amely műszakilag már tavaly decemberben működőképessé vált. Csütörtökön amerikai, román és NATO-vezetők jelenlétében avatták fel és helyezték üzembe a létesítményt.